Belgyógyászat
A belgyógyászati szakrendelés a belső szervek megbetegedéseivel, diagnosztizálásával, terápiájával, azok megelőzésével foglalkozik. Számos panasz jelentkezése esetén szükséges ezt a szakterületet választani. Leggyakrabban akkor, ha túlsúly, elhízás vagy hirtelen súlynövekedés, étvágytalanság, fogyás, nehézlégzés, fulladás, köhögés, köpetürítés, mellkasi fájdalom, szapora szívverés, hasi-, háti fájdalom, gyomorsav többlet, reflux puffadás, hasmenés, székrekedés, eltérő székletszínezet (véres, vagy fekete széklet), vizeleteltérés (csíp, kevesebb, több, eltér a színe) fejfájás, szédülés, gyengeség, fáradékonyság, vérnyomás ingadozás, magas vérnyomás, vérzések, hormonzavarok, lázas állapot lép fel.
A belgyógyászati vizsgálat menete
Első körben a belgyógyász alaposan kikérdezi a beteget, nevezetesen, a szülőknek, testvérekenek, nagyszülőknek milyen betegségei voltak korábban. Majd a páciens korábbi betegségei következnek.
Rátér a szedett gyógyszerekre, gyógyszerérzékenységre, kávé, alkohol fogyasztás gyakoriságára, illetve a dohányzás kérdéskörére.
Végül tisztázásra kerül, hogy a betegnek milyen panaszai vannak.
A tünetek részletes átbeszélése után következik a vizsgálat, melynek során a szakorvos megnézi van-e valamilyen eltérés.
Miután ezek a lépések megtörténtek, ha szükséges a belgyógyász javaslatot tesz további diagnosztikai lépésekre, vérvételre, gyógyszeres terápiára.
A belgyógyászatnak számos részterülete van, melyek a következők:
1, Vér-nyirok betegségek (hematológia)
- vérszegénység különböző formái: pl.: vashiányos, B12 vitamin, folsav hiányos vérszegénység stb…
- a leukémiák: fehérvérűség, a vérképzőrendszer rosszindulatú, daganatos betegségei
- limfómák: nyirokrendszer sejtjeit, a limfocitákat érintő betegségek
- krónikus myeloproliferatív betegségek: vörösvértest, vérlemezke burjánzásos elváltozásai és osteomylofibrosis
- vérzések: az alvadási rendszer betegségei, alacsony vérlemezkeszám, haemophíliák stb…
2, Szívbetegségek (kardiológia)
- szívbelhártya gyulladás
- szívbillentyű hibák: lehet veleszületett vagy szerzett billentyűeltérés is
- szívelégtelenség: nagyon sokféle szívbetegség végállapota
- szívkoszorúér betegség
- szívritmuszavarok: amikor a szív rendellenesen ver
- szívdaganatok
- magas vérnyomás
- eszméletvesztés bizonyos típusai
3, Tüdőbetegségek (pulmonológia)
- tüdőgyulladás
- krónikus obstruktív tüdőbetegség: két típusa van, az egyik a krónikus hörgőgyulladás, mely a WHO szerint akkor diagnosztizálható, ha az adott betegnél két egymást követő évben, legalább három egymást követő hónapon át köhögés és köpetürítés állapítható meg. A hörgők folyamatosan szűkülnek, nehezebbé válik a levegővétel. A másik típusnál a léghólyagok pusztulnak, és tüdőtágulás következik be.
- asztma: hörgőket borító izmok összehúzódnak, és csökken az átmérőjük
- légzésfunkció zavarai: légzési elégtelenség, tüdővérzés, tüdő összeesés (atelectasia) stb…
- tüdőrák
- gombás fertőzések
- tuberculosis (gümőkór)
- mellhártya betegségek
- tüdő keringési zavarok
4, Emésztőszervi betegségek (gasztoenterológia)
- nyelőcsövet érintő bajok: nyelőcső gyulladás, rekeszsérv, reflux, nyelőcső daganat
- gyomorproblémák: gyomorrák, fekély
- bél eredetű panaszok: hasmenés, székrekedés, étel allergia, tejcukor érzékenység, gluténérzékenység, puffadás, vérzés
- gyulladásos bélbetegségek: crohn betegség, colitis ulcerosa, irritábilis bél szindróma
- vékonybél daganatok
- vastagbélpolipok, rák
- vastagbél kiöblösödések (diverticulumok)
- hasnyálmirigy betegségek
- májbetegségek: gyulladás, daganat, májzsugor, autoimmun májbetegség
- epehólyag és epeutak betegségei: epekövesség, epehólyagrák
5, Vesebetegségek (nefrológia)
- akut veseelégtelenség: a veseműködés gyors, pár óra, nap alatt kialakuló romlása
- krónikus veseelégtelenség: több hónapon, éveken át tartó vesekárosodás, melynek vége rendszeres dialíziskezeléshez vezethet
- vesetestecske bajok
- gyógyszerek, fertőzések okozta vesebetegségek
- húgyúti fertőzések
- ismétlődő vesekövesség
6, Folyadék- és elektrolit háztartás betegségei
- kiszáradás
- vizesedés
- nátrium, kálium, kalcium, magnézium zavarok
- savasodás, lúgosodás
7, Ízületi és immunbetegségek (reumatológia és immunológia)
- rheumatoid arthritis
- kötőszövetet érintő betegségek: bőrfarkas (szisztémás lupus erythematosus), Sjögren-szindróma stb…
- Érgyulladások
- ízületi kopások
- csontritkulás
8, Anyagcsere-betegségek
- magas húgysav-szint és köszvény
- zsíranyagcsere betegségek
- elhízás
- fogyás
- porfíriák
9, Hormonbetegségek (endokrinológia)
- cukorbetegség különböző típusai
- pajzsmirigy hormon eltérések
- mellékpajzsmirigy zavarai
- mellékvesekéreg bajai
- hypothalamus és agyalapi mirigy rendellenességei
10, Fertőző betegségek (infektológia)
- hasmenéssel járó betegségek: salmonella, cholera stb…
- kiütéseket okozó mikrobák: kanyaró, herpeszvírusok stb…
- egyéb fertőző betegségek: influenza, torokgyík stb…
- trópusi megbetegedések: sárgaláz, malária stb…
11, Érbetegségek (angiológia)
- verőerek betegségei: aortatágulat, raynaud-szindróma
- gyűjtőerek betegségei: visszeresség, trombózis
- vérrög kialakulása (embólia): koleszterin-, tüdőembólia
- nyirokér betegségek
12, Daganatos betegségek (onkológia)
A belgyógyász alapesetben diagnosztaként állapítja meg, hogy a panaszok hátterében milyen daganatos megbetegedés áll.
Ezt követően sebészetre és/vagy onkológiára irányítja a beteget, hogy személyre szabott kezelést kapjon. Az onkológus a daganatos betegek terápiájával, gondozásával foglalkozik.
A belgyógyász ezen részterületek integratív szereplőjeként, rendszerben foglalva vizsgálja az embert, és a különböző panaszait, betegségeit. Célként a beteg minél hamarabbi teljes egészségének visszaállítása, ha ez nem lehetséges, tünetek mértékének enyhítése áll a fókuszban.